2024, március, 19

karate

Karate

KARATE-DO
SHOTOKAN KARATE


A karate kialakulása
A karate kialakulása Okinawára vezethető vissza. A szigetcsoportra eljutott kínai harcművészetek továbbfejlődése, technikai változása, és nem utolsó sorban az azt gyakorló és tanító mesterek munkája és tapasztalata segítette a karate-do kialakulását. A modern karate megalkotójának, atyjának nevezett Funakoshi Gichin (1869-1957) volt az, aki a judo-hoz hasonlóan rendszerbe foglalta a megfelelő technikákat, támadásokat és védéseiket és a különböző állásokat. Funakoshi Okinawa Shuri tartományában született. Itt tanult és tanított élete első időszakában.

Funakoshi mester olyan kiváló mesterektől tanult, mint Itosu Yasutsune (1830-1915) és Azato Yasutsune (1827-1906) mesterek. Természetesen a karate kialakulásával kapcsolatban meg kell említeni az őket tanító mestereket is, így Matsumura Sokon-t, vagy az őt oktató Sakugawa mestert. De meg kell említeni Kushanku és Higashionna Kanryo (1852-1915) nevét is.

A karate első bemutatkozása Okinawán 1903-ban volt, míg Japánba 1915-ben jutott el először. Az 1922-es bemutatóra a Japán Oktatásügyi Minisztérium meghívására került sor és innen nevezhető "töretlennek" a karate fejlődése. Az első klubot Funakoshi mester a Keio egyetemen nyitotta meg 1924-ben.

A karate kialakulásához a technikai hátteret kétségkívül a kínai harcművészetektől kapta. A hatodik században élt indiai szerzetes Bodhidharma (japán nevén Daruma) 520 körül ment kínába, ahol hosszabb vándorlás után jutott el az északi Honan tartományba, a Sung hegységben lévő Shaolin kolostorba (japán nevén Shorin-ji). Megszerzett tapasztalatainak köszönhetjük tanítását, mely szerint a test és a lélek elválaszthatatlan egymástól. Az általa bevezetett és szorgalmazott meditáció nem gyakorolható gyenge fizikai állapotban, ezért dolgozott ki egy gyakorlatsort, mely alkalmas a test fizikai állapotának fejlesztésére. Ezek még nem küzdőtechnikák voltak. Később lettek azzá a történelmi események hatására, az azokra adott válaszreakciók eredményeképpen. Az így kialakult pusztakezes küzdőtechnikák lettek az alapjai a karaténak is.

JKA
20-25 évvel azután, hogy Funakoshi mester bemutatta a karatét Tokióban, megalakult a Japán Karate Szövetség, japán nevén Nihon Karate Kyokai, angolul The Japan Karate Association (rövidítve: JKA).

Első technikai igazgatója Nakayama Masatoshi (1913-1987) mester volt, egészen haláláig. Funakoshi mester, mint tiszteletbeli vezetőinstruktor szerepel a JKA-ról szóló leírásokban. Nakayama mester - mint leghűségesebb és legközvetlenebb tanítványa - személye biztos garancia volt arra, hogy a modern karate megalapítójának számító Funakoshi Gichin tanításai, karatéról alkotott nézetei, technikai elképzelései tovább éljenek, töretlenül tovább fejlődjenek. Mind a mai napig folyamatosan halad a JKA a Funakoshi mester által elkezdett úton. Mesterei által a karate-do technikái és szellemisége töretlenül népszerű az egész világon. Klubok ezreiben gyakorolják szerte a világban, követve az eredeti tanításokat, alapelveket, melyek a stílus értékeit és jellegzetességeit jelentik.
 
A stílusról
Bár Funakoshi mester az általa kidolgozott rendszert mindig is csak karate-do néven emlegette, és mérges volt, ha a tanítványai néha, mint önálló stílust emlegették, de az ő általa tanított karatét annyian megváltoztatták, annyi más stílus 'alakult" ki, hogy mára teljesen elfogadottá lett a shotokan elnevezés, mint stílusnév is (eredetileg csak az  edzőterme elnevezésére használta).

Mi a karate-do?
A karate-do - út a szellemi és testi önuralom megszerzéséhez (Nakayama M.).
A karate-do - önkritikus "soha-nem elégedettség" a saját technikával és a "boldog érzés",  az edzésről testileg kimerülten való távozás (W.-D.Wichmann).
A karate-do - a fegyvertelen önvédelem, küzdelem művészete.
A karate-do - gyakorlás, és a gyakorlásból adódó jellem és személyiség fejlesztés.

A shotokan stílus jellegzetességei:
 
Tekintettel arra, hogy a karate egy olyan "pusztakezes" önvédelmi rendszer, melynek gyakorlása az alapító elképzelései szerint elsősorban a technikák gyakorlása általi személyiségfejlesztés, jellemformálás. Csak ezen túlmenően számítanak a technikai és praktikus küzdelmi elemek, melyek az ütések (tsuki), a csapások (uchi), a rúgások (keri) és ezek védései által jelentkeznek, és melyek által elérhető eredmények a karate-do gyakorlása során csak másodlagosak lehetnek.

A karatét megelőző korokat idéző, és a shotokan fejlődésére meghatározó hatással bíró elv és kifejezés az ikken hissatsu, mely talán a leginkább tömöríti és kifejezi lényegét és egyben a karate technikák fejlődését leginkább determinálja.

Az "ikken hissatsu-egy ütéssel ölni" elve ugyan szerencsére ma már sehol nem alkalmazott, ma már csak jelképes, azonban a kifejezés által sugallt hozzáállás, szellemi megközelítés, a mögötte rejlő tartalmi követelmények átitatják a mai karate teljes egészét.

A fenti elv elvárja követőjétől, alkalmazójától, hogy teljes odaadással, teljes figyelemmel és koncentrációval, egyúttal a maximális erő és technikai koncentrációval vegyen részt a küzdelemben. Ugyanez a körültekintés várható el az ellenféllel kapcsolatos helyzetfelmérésben, a körülmények mérlegelésében is.

Arról az egy, meg nem ismételhető lehetőségről szól, melyet, ha kihasznál az ember, akkor győztesen kerül ki a küzdelemből. Míg ha nem él a lehetőséggel, ha nem ragadja meg az alkalmat, akkor jóvátehetetlen hibát követ el, meg nem ismételhető, soha vissza nem térő alkalmat szalaszt el. Ettől egyszeri, egyben megismételhetetlen a pillanat., ettől meghatározó a felelősség az adott helyzetben. A kifejezés a múltban könnyen a halált jelentette, míg ma "csak" a vereséget, a kudarcot, az eredménytelenséget.

Ez jellemzi a mai shotokan karate versenyszabályait ( a kata és a kumite versenyszabályokat egyaránt), valamint az egyes technikákat is. És ugyancsak ez a megközelítés az elvárható a mindennapi gyakorlás során.

Ennek az elvnek egy karate technika akkor felel meg, ha törekszik a maximális hatás elérésére az adott pillanatban, helyzetben.
 
A karate alapvető elvei:
  • forma, egyensúly, súlypont
  • erő és gyorsaság (erő és sebesség viszonya, merőleges találati szög, kis találati felület)
  • erőkoncentráció (kime)
  • izomerő szerepe (ellenerők, irányított feszítés)
  • ritmus
  • időzítés
  • alhas és csípő szerepe, munkája

A karate technikák végrehajtása során fontos szerepe van az állásnak és a testhelyzetnek. Minél stabilabb az állás, annál hatásosabb lehet a technika. Ezért a kezdeti magas állásokat fokozatosan felváltották a mélyebb, de még a mozgékonyságot lehetővé tevő állások. Ezekben a súlypont közelebb került a talajhoz, ezáltal is növelve a stabilitást.

Tekintettel arra, hogy a test és a súlypont mozgatása a merőleges találati szög miatt lehetőség szerint vízszintes, általában párhuzamos a talajjal, ezért a felsőtest függőleges helyzete biztosíthatja a nagyobb stabilitást. Ezáltal biztosított, hogy a csípő munkája során szintén vízszintesen dolgozhasson. Ellenkező esetben a csípő térbeli fordulásával nem tudja teljesértékűen segíteni a a tachnikát, növelni a kifejtett erőt. Másik probléma a súlypont eltolódása, mely a stabilitás változásán túl a távolság automatikus változását is eredményezi.

Szövegdoboz: Fenti célt szolgálja a technikák teljes pszichikai- és erőkoncentrációval történő végrehajtása, mely a helyes technikai kivitelezéssel együtt eredményezi a kime-t, mely nélkül a technikákat nem nevezhetjük karate technikáknak. Az egyes támadások és védések végrehajtásakor az izmok irányított feszülése jellemzi az izommunkát.

A kime és az ellenerők helyes alkalmazása eredményezi a technikák tökéletes kontrollját, mely nélkül sem a gyakorlás, sem a verseny nem elképzelhető. Hiánya súlyos sérülésekhez vezethet. Az ellenerők a test és a csípő mozgásából és kéztechnikáknál a segítő kéz ellentétes mozgásából, míg lábtechnikáknál a tartó láb munkájából keletkeznek. Fontos a szerepe rúgásoknál a visszacsapódó lábfejnek (hiki-ashi) is.

A helyes karaténak elengedhetetlen eleme a gyors és lassú mozdulatok helyes váltakozása és a dinamikus végrehajtás. Fontos az erő és a lágyság, az erő és az ellezulás megfelelő alkalmazása. Továbbá nélkülözhetetlen a test rugalmas alkalmazása, összehúzódása (előkészítő, felkészítő szakaszok) és kiterjedése (a becsapódás pillanata).

A shotokan karate elképzelhetetlen a csípő megfelelő használata nélkül. "Üss a csípőddel, rúgj a csípőddel és védekezz a csípőddel" mondják neves mesterek arra utalva, hogy a karatéban a mozgásnak a csípőből kell elindulnia, kihangsúlyozva így az alhas szerepét. A testnek ez a része (a köldök alatti rész) szinte valamennyi harcművészetben egyaránt kiemelt jelentőségű.
 
A karate technikák alkalmazásának összetevői
 
 
Fizikai elemek Szellemi összetevők
   
lehetőség (KIKAI) belső elvárás (cselekvő-reagáló, aktív-passzív, stb.)
távolság (MAAI) szándék (sen-no-sen, go-no-sen, tai-no-sen)
tekintet (METSUKE) szellemi ritmus (helyes pszichikai pillanat a technika helyes végrehajtásához)
egyensúly (KU) harci szellem
ritmus (HYOSHI) zanshin (a figyelem készségének fenntartása, biztonságos távolság, reakciókész testtartás)
légzés (KOKYU)  
technika (WAZA)  
 
 
A három fő rész az alapgyakorlatok (KIHON), a formagyakorlatok (KATA) és a küzdelem (KUMITE) szervesen összetartozó részek. Aki a karate-do-t gyakorolja az nem nélkülözheti egyiket sem, de a gyakorlás hangsúlya sem tolódhat el egyik javára sem, mert akkor megbomlik köztük az egyensúly, és a teljes rendszer nyújtotta előnyök. a gyakorlásuk által elért eredmények nem, vagy csak részlegesen jelentkeznek.

A kihon a technikát fejleszti. A kata a folyamatos mozgást, a kombinációkat. A kumite az időzítés és a távolság begyakorlását. Csak ezek elégséges gyakorlása után érdemes a versenyzést elkezdeni.
 
A kihon
Az alapelvekről már beszéltünk, de érdemes néhány szót ejteni a technikákról is.
 
A kata
Hivatalosan 25 formagyakorlatot gyakorolnak jelenleg a Japán Karate Szövetségnél. Ebből 15 a shotokan kata-ként nyilvántartott formagyakorlat. Ezeket tartotta elsődlegesen fontosnak gyakorolni Funakoshi mester. Azt mondta, hogy ezek alapos ismeretével, rendszeres gyakorlásával a kata által  biztosított képességek, ismeretek megszerezhetők és megtarthatók, a karate-do elsajátítható, míg a további 10 kata gyakorlásának rendszerességét egyéni feladatul hagyta.

A 15 shotokan kata két nagyobb csoportba osztható:

Shoryin Ryu Shorei Ryu
(gyors, serény, fürge mozdulatok, agilis fordulások) (erőteljesebb izommunka, a testi erő hangsúlyozottabb alkalmazása)
A kata neve: A kata régi neve: A kata neve: A kata régi neve:
Heina 1-5 Pinan 1-5 Tekki 1-3 Naihanchi 1-3
Bassai Passai Jitte Jutte
Kanku Koshonkun Hangetsu Seishan
Enpi Wanshu Jion Jion
Gankaku Chinto    
 
A további 10 kata: Bassai Sho, Kanku Sho, Gojushiho Sho, Gojushiho Dai, Chinte, Sochin, Unsu, Nijushiho, Meikyo, Wankan.
 
A kata során az alaptechnikák ismeretén túl előtérbe kerül az egyes technikák sorozatban történő végrehajtása, a mozdulatok közötti átmenetek, a különböző irányokban történő végrehajtás, a ritmus, vagy a mozdulatok és a kata-k értelmezése.
 
Megjelennek a lassú mozdulatok, melyek végrehajtása különösen nehéz, tekintettel, hogy a gyors mozdulatokhoz hasonlóan, térben ugyanúgy történik a mozgás. Hangsúlyozottan fontos szerepet kap a tartóláb, és használata.
 
Természetesen fontos a légzés is, mely itt a különböző technikák váltogatásával új feladatot jelent. A többségében 60 és 90 másodperc hasszúságú formagyakorlatok speciális állóképességet kívánnak, mely szintén jól kiegészíti a kumite versenyek ezirányú követelményeit.
 
A kata versenyek megtartották az eredeti elveket. A selejtezőkben zászlózás van, tehát tulajdonképpen "páros küzdelem", egyenes kieséssel. A fenti elv miatt vigaszági lehetőség nincs. A selejtezőkben shitei és sentei kata-k vannak, a kata-k meghatározott köréből. A döntőben tokui kata és pontozásos elbírálás.
 
A kumite
A karate valódi lényege az alkalmazás, anélkül, hogy a kihon és a kata fontosságát kétségbevonnánk. A küzdelem különböző fokozatain keresztül jutunk el a szabadstílusú küzdelemig (jiyu kumite).
 
A kötött küzdelmek egyeztetett formái (yakusoku kumite) fokozatosan vezetnek a valódi harc tanulása felé.
 
A gohon kumite az egyes támadások és azok védései végrehajtására tanít. Segít a távolság tanulásában, de külön feladat a védés és az ellentámadás. A kihon ippon kumite már csak egy támadásra és annak védésére helyezi a hangsúlyt. Itt viszont már lényeges, hogy a korrekt állásban végrehajtott védekezés után rögtön következik az ellentámadás. A védekezéskor különböző irányokban léphetünk el és a védés-ellentámadáskor szempont a csípőmunka is. A támadás utáni védekezésre, és az abból való ellentámadásra oktat a kaeshi ippon kumite.
 
Több egymás utáni támadás védésére, és annak begyakorlására szolgál az okuri ippon kumite. A jiyu kumite már szabadabbá teszi a támadást. Mindenki önállóan választja meg a távolságot, mint ahogy a támadás indítását is. A tetszőleges védés után azonnali ellentámadást kell a védőnek végrehajtania. Kiemelt fontosságú a gyakorlat befejezése, kívánalom a jó zanshin. A támadás fajtája még kötött, de a reakció mikéntje nem.
 
A kumite egyéb formái még az alkalmazott kumite (oyo kumite), a kyogi kumite és a shiai kumite.
 
Természetesen a kötött formájú kumite gyakorlatokat is sokféleképpen végre lehet hajtani, és így szélesíteni gyakorlati értékeiket.
 
A kumite versenyek elsősorban ippon shobu szabályok szerint folynak,egyenes kieséses rendszerben lebonyolítva. Egy pontig tart csak a  küzdelem, s aki egyszer kikapott, az már nem mérkőzhet tovább. Ettől őrizte meg életszerűségét mind a mai napig, és ettől lett egyre népszerűbbé a sanbon shobu versenyszabály is. Aki nem szereti annyira a megismételhetetlen kihívásokat, aki nem bánja, hogy ha hibázott is, de azért még tovább küzdhessen, aki szereti egy kicsit könnyedebben, venni a feladatokat, az igazán ragaszkodik a három pontos lebonyolítási formákhoz.Lehet ugyan, hogy bekap - akár sorozatosan - találatokat, de egészen a hatodik fél pontig (ma már a WKF szabályai szerint tovább is) lesz esélye a javításra, a tovább küzdésre. Akár a végső győzelemre. Ez sok versenyzőnek ma már szimpatikusabb és követhetőbb utat jelent.  Ma már sokaknak vonzerőt jelent a súlycsoportban való küzdés, a különböző védőfelszerelések használata, s emiatt ma már keményen meg kell küzdeni azért, hogy az elv fennmaradjon, hogy a hagyományok tovább éljenek, még egy olyan  kérdésben is, amiben évszázadokig egyszerű volt a válasz, nem maradt kétség a megoldásban.
 
Természetesen az idő és az ismeretek változásával a karate is változik. A technikák is folyamatosan változnak, fejlődnek, finomodnak és alkalmazkodnak a korhoz, az esetlegesen megváltozott szabályokhoz. De a karate-do lényege, és így a shotokan karate lényege sem változik. A gyakorlás marad az elsődleges, a technikákok keresztül a jellem és a személyiség fejlesztése. Természetesen azzal, hogy - szerencsére - egyre kevesebb a lehetőség a küzdőművészetek életszerű gyakorlására a versenyzés is előtérbe került és sajátos helyet vívott ki magának a karate rendszerén belül.
 
Végezetül Funakoshi és Nakayama mesterek néhány intelmét szeretném idézni, a shotokan karate iránt érdeklődők számára:
 
Az edzést komolyan kell venni.
Edzzél teljes szíveddel és lelkeddel és ne az elmélettel törődj. Az igazi gyakorlás nem szavakkal történik, hanem az egész testtel.
Próbáld elfogadni magad olyannak, amilyen vagy és próbáld átvanni másoktól azt, ami értékes.
Teljes erőbedobással gyakorolj, anélkül, hogy elveszítenéd a kontrollt.
 
A gyakorlás során ne feledd: "Az utak egyike a türelem. A leghosszabb út is első lépéssel kezdődik".

 

 Forrás: http://jkahungary.hu/